Kéthengeres erõforrással igaz már található maxi-robogó a piacon, a Honda Silverwing, de 90 fokos elrendezésû, ekkora blokk még nem került robogóba. Ez a hajtómû a Piaggio csoport másik gépébe, az Aprilia Manába is belekerült. A Mana a motorkerékpár oldaláról próbálja megközelíteni a robogók világát a variátoros váltójával és rakodó rekeszével. Míg a GP 800 a robogók táborából kacsintgat a motorok felé. A lánc-hajtás, a vázkialakítás, és a hatalmas erõforrás is erre utal.
Miért is áhítozik minden újságíró, tesztelõ a GP-re? Mert bizony magáról a nagy Õrõl van szó a robogók táborában. Eddig is voltak maxirobogók, de ekkorát még soha nem gyártottak szériagyártásban.
Induljunk neki.
Az ülésre ülve kicsinek érzem magam a 175 cm-mel. Ez valószínûleg azért van, mert a széles ülésen elhelyezkedve csak lábujjhegyen érintkeztem a talajjal, amúgy a 790 mm-es ülésmagasság nem lenne túl magas. Kézifék kiold, motor beindít és go! Beindítás után nem megszokott hanghatás fogad a hátsó dupla kidörrenõkbõl. A V2-es enyhe dübörgése ösztönzõleg hat, hogy végre tényleg már elinduljak. A nagy tömeg, jelen esetben közel két és fél mázsa és a széles ülés kicsit megijeszt, hogy mi lesz a városban, mikor araszolni kell majd. De kezdeti félelmem, hamar szertefoszlik. Az importõrtõl kiérve a pénteki csúcsforgalom fogad, ahol láss csodát, játszi könnyedséggel araszolok a kocsisorok között. A súlyelosztás nagyon jól sikerült, a stabilitás az alacsony súlypont elhelyezésnek köszönhetõen kitûnõ.
Az ülés nagyon kényelmes, a lábtér is kellõen tágas. Városi lábtartó mellett egy „országúti lábtartó" is helyett kapott. A fotelkényelmû ülés ráadásul deréktámasszal is párosul. A városból kiérve már az országúti lábtartót használom és a Visegrád felé veszem az irányt. A futómû beállításnál a középutat választották az olaszok. Észreveszed az úthibákat, de azért nem szedi ki a vesekövedet a GP. A csillapításról elöl hagyományos 41 mm-es elsõ teleszkópvilla, míg hátul alumínium lengõkarhoz kapcsolódó, vízszintesen elhelyezett állítható lengéscsillapító gondoskodik.
A kedvenc utamon vagyok végre! Itt már egymást követõ gyors és lassú kanyarok váltogatják egymást, amit a GP meglepõen jól visel. A kanyarsebességnek már csak az én félelmem és a középsztender leérése szab határt. A gázreakció hihetetlenül finom, alacsony fordulaton kis gázadásra sem rángat, a gáz nagyon finoman adagolható. A nyomatékos erõforrás 4 másodperc alatt repíti a gépet 100 km/h-s sebességre és 160 km/h-ig nagyon fürge marad. Itt a fordulatszám értéke már hatezer körül van. E fölött már kicsit lomhábban gyorsul, de így is képes leszabályzásig, vagyis 220 km/h-s sebességig valósággal repíteni a vasat. Itt már igencsak kapaszkodni kell a két kormányvégbe és a stabilítás is alább hagy. Nem ekkora sebességre tervezték a GP-t. A fogyasztása nálam 6 liter közelében alakult.
Fékek tekintetében a Brembo jóvoltából intenzív lassulást eredményez az elöl elhelyezett két 300 mm-es tárcsa, az úszó ágyazású kétdugattyús Brembo féknyereggel párosítva. Hátul egy 280 mm-es tárcsafék segíti a lassulást. A jó fékhatáshoz a fémbeszövéses fékcsövek is nagyban hozzájárulnak.
A már Milánóban is megcsodált gép vörös és fekete színben kapható, hozzám a vörös színû került. A GP külsejét tekintve igen meggyõzõ, robosztus forma. Most kivételesen hátulról kezdeném, mert nekem a hátsó idomrésze tetszik a legjobban. Ez lehet azért van, mert a sajtóképek között nem igazán találtam olyant, ami nagytotálba a hátsó részt mutatná, így ez újdonságnak hat. Hátul „összeolvadt" dupla ledes kör alakú lámpatest, és az oldalt elhelyezett kipufogódob, ami leginkább meghatározza a Gilera stílusát. Erre tesznek rá még egy lapáttal a hátsó ív elkeskenyedõ részét követõ krómozott kapaszkodók.
Az elejét elõször meglátva kicsit csalódott voltam. Elsõ pillantásra nem õ volt az igazi. Igaz azt mondják, hogy ne ítélkezzük elsõre, meg, hogy mint a nõknél itt is a belsõ számít. A mondás igaz, mert pár kilométer megtétele után megszoktam a kicsit számomra túlméretezett elsõ idomot. Igaz mindennek megvan az oka.
Menet közben, mikor kis gázadásra már rég nem a megengedett sebességi korlátokon belül motorozunk, kiválóan funkciónál a nagy elsõ idom, jól végezve dolgát, tökéletes szélvédelmet biztosít. A plexi is segítségünkre van ebben, hiszen állítható a magassága. Erre akkor jöttem rá, mikor a bal markolat felett up-down kapcsolót elkezdtem nyomogatni hevesen és rájöttem, ez bizony elektromos. A mûszeregység Gilerásan sportos két kör alakú mûszer-egységbõl és közötte elhelyezett digitális visszajelzõ LCD-bõl áll. A kijelzõn megjelenõ információk közötti váltást, a jobb kormánykaron elhelyezkedett kapcsolóval váltakoztathatjuk.
Mint már írtam, nagyrészt utassal közlekedtem, ezért fontos volt, hogy az én kényelmem mellett neki is jusson a komfortból. Szerencsére a GP-nél gondoltak az utasra is. Jól elhelyezett kihajtható lábtartó, két oldalt elhelyezett széles kapaszkodó és vastagon párnázott ülés gondoskodik a mögöttünk ülõ kényelmérõl.
Pakolhatóság szempontjából nem panaszkodok a Gilerára. Tudom, hogy a nagyméretû kerék, elõl 16-os, hátul 15-ös jócskán lecsökkenti a lehetõségek tárházát. Ezt elfogadva örömmel nyugtázom az ülés alatt található rekeszt, melybe egy zárt sisak elfér. Már korábban is alkalmazott és ötletes dolog, hogy a tároló rekeszt a indítókulcs egyik gombjával nyithatjuk. A tank nyílását is az ülés alatt találhatjuk, mivel a benzintank az ülés két oldalán helyezkedik el. Sajnos a benzinsapkán nincs rögzítõszem, így tankoláskor egyik kezünkben tartva vagy a kútra lerakva kicsit kényelmetlenül tankolhatunk. A sisaktartóba világítás mellett egy szivartyújtó is helyet kapott. Jó lett volna még egy kesztyûtartó is az elsõ idomon, ahová iratok, kesztyûk mellé egyéb kis apróságokat is elhelyezhetnénk.
A nálam töltött négy nap alatt több mint 500 kilómétert tettem meg a GP-vel. Óriási élmény volt! Nagyon kényelmes, két személlyel nagyobb túrákba is belevághatunk. Ezenkívül még a túra-motoros barátainkhoz is nyugodtan hozzácsapódhatunk egy gurulása, hiszen a GP 800-zal nem fogunk szégyent vallani, mind a szerpentinen, országúton is biztosan tartani tudjuk velük a tempót. A vételétõl egyedül az 2,6 M Ft-os ára rettenthet el bennünket.