Főoldal | Email | Belépés napja. Keresés itt:
   Minden motor A-Z Hírlevél | Médiaajánlat | Impresszum

Grossglockner motoros túra




[InfoBike.hu | Dobos Zoltán] Felvétel dátuma: 2012.11.04
Grossglockner


Kedves barátaim, ezen beszámoló papírra vetésével kicsit megcsúsztam és most szívok is miatta rendesen, mert úgy kell összekaparnom az emlékeket. Azzal kezdtem, hogy visszanéztem a parádés képeket, amiket Kadlec barátunk ragadott ki a pillanatok végtelen sorából, megnéztem a videókat, amiket DeltaRiga forgatott és az emlékek szépen kezdtek is előjönni.

 

Pl. az, hogy a csapat bevállalósabb része, most először, már csütörtökön elgurult nyugatnak, hogy a pénteki napon a Salsán raftingoljanak egyet. Mi, a többiek, pedig ahogy szoktuk, péntek reggel indultunk utánuk. Az első szakaszt, az autópályát igyekeztünk hamar letudni, majd Allandnál amikor lejöttünk róla egy rövid pihivel hangoltuk rá magunkat az alpesi környezetre. Mariazellig a már jól bevált 20-as úton teljesítettük a távot egy rövid Annabergi megállóval, de tankolás után újításként nem a wildalpeni úton, hanem egy kis kerülővel a 71-es úton mentünk. Szerencsére az út nem okozott csalódást, sőt! Nekem rögtön az egyik kedvencemmé vált! Pont, amikor leértünk a 24-es kereszteződéséhez, akkor hívott a Szimi, hogy végeztek a csónakázással, de kiderült, hogy épp elkerültük egymást. Sebaj, mi a legnagyobb nyugalomban és lelki békével gurultunk tovább a Sölkpass felé. A tetején természetesen megálltunk lenézni és begyűjteni azt az egyedülálló térélményt, amit csak ott lehet. E csodaszép nap után hat körül gurultunk be Murauba és foglaltuk el a szállásunkat. Már javában ment a sörözés a teraszon, amikor fél nyolc után begurult a raftingos banda és így a zóna-vacsorát már együtt fogyasztottuk el a kantinban.

A gyilkos bálna csapat

  

Rendhagyó módon csütörtökön indultunk neki az Alpoknak, és mivel igen jó tempóban haladtunk, már kora délután a Hochkar melletti szállásunkra értünk. Mivel benne volt a „bugi” a lábunkban, akarom mondani a markolatunkban gyorsan rátoltunk még vagy hatvan kilométer szerpentint, mi négyen DeltaRiga, Keresztesi Zoli és Kadlec felmentünk a Hochkar tetejéig is.

Az éjszakánkat sok horror film rajongó megirigyelhetné. Rémálmok, fulladás, kitömött állatok megelevenedése, a házigazda fekete rottweiler kutyájának rémisztő tekintete, a bejárat melletti hímzett abrosz az ősök halálának dátumával, szóval minden adott volt ahhoz hogy reggel karikás szemekkel meséljük reggelinél, hogy ki-mit-mikor és hogyan.

Attiláék (white-water.hu) mindenre kiterjedő oktatásban részesítettek minket. Egy kicsit elbizonytalanodtam amikor a magas vízszintről és az erős sodrásról kezdtek beszélni, de végül bemutatták Pusztít (alias Pusztító)-  aki vigyázni fog ránk az extrém vízállásra való tekintettel – és megnyugodtam.

 

                        

A neoprén ruhákat magunkra feszítve, mint egy gyerek bálna csoport indultunk a Salsa partjára.

Kenuk vízre, gyors merülés és már indultunk is. Állati nagy élmény volt, most így utólag is köszönöm Keresztesi Zolinak hogy a hajónk kapitányaként kihozott minket a legkeményebb helyzetekből is. Végül mégis nekünk jutott a megtiszteltetés – egy borulás után – hogy Puszti szakmai hozzáértését teszteljük. A sebes sodrású Salsán a felborult csónakunk elé evezve egy mozdulattal visszafordította azt majd másodpercek alatt egy kézzel rángatott be minket a csónakunkba. Ha ezt bárki meséli nem hiszem el, de ott voltam és először engem rántott ki a vízből mintha egy 10 kilós kölyök kutya lennék, pedig inkább egy mázsás delfinre hasonlítottam.

 

Rafting videók itt

Szóval kalandos volt, gyönyörű helyeken csorogtunk le, és végül keményen megdolgoztunk hogy a kenuk visszakerüljenek a szállásra. Ajánlom mindenkinek a raftingot!

Szimi

Szombat reggel együtt indultunk a Grossglocknerre, a könnyebb lavírozás érdekében két csoportra osztódva. A Gross északi bejáratánál ismét egyesült a csapat, ahol a „kötelező” matrica és prosi kiosztása után a sorompón egyesével áthaladva szélnek eresztettük a bandát és mindenki a saját ritmusában gurult föl a 13 kilométerre lévő Bikers Pointig. Mi a Szimivel pedig megcsináltuk a felfutós filmet.

 

 

Egy kis szuszi és a csoportkép után továbbindultunk a Ferenc József Gleccser felé. A terv az volt, hogy út közben valamelyik étteremben megállunk ebédelni, de a csapat egy része úgy döntött, hogy a szabad szemmel is jól láthatóan közeledő esőfelhők ellenére meghódítja a csúcsot. Fel is mentünk, az eső elkezdett esni, de mi a gleccser melletti barlangba mentünk be és egy jó darabon felgyalogoltunk. Megérte a dolog, mert a sziklába vájt út több helyen is előbukkant és olyankor a szemerkélő eső ellenére is pazar kilátásban lehetett részünk. Már a kilátó éttermében ültünk, amikor egy 10 perces zuhé rendesen megszórta a területet, de amint alábbhagyott tovább is indultunk. A másik csapat az ebédjük után az eső miatt nem jött föl a gleccserhez, velük a Milstatter See-nél találkoztunk újra.

 

Idén is volt, aki fürdőzött egy jót és volt, aki a fagyi kehellyel kényeztette a szervezetét miközben rákészültünk a turrachi útra. Akinek pedig sem a fürdőzés sem pedig a fagyi nem volt pálya, az elgurult a Nockalmstrasse-ra további kanyarkilométereket gyűjteni. Miután én is felkészítettem a szervezetemet egy komolyabb méretű banánhajóval (kizárólag csokifagyival!!) a szerpentinezésre, neki is vágtunk. De a természet ezúttal kibabrált velünk. Felfelébe már majdnem kezdtem belendülni és élvezni a dolgot, amikor igazi húsos cseppekben elkezdett szakadni az eső, de amolyan istenesen. Kénytelenek voltunk hát megállni és öltözködni. Ennek ellenére azonban vizes úton is kellemes tempót abszolválva gurultunk vissza Murauba.

 

Vasárnap hazafelé már ismét szép időben indultunk, Judenburgnál kicsit felhősödött ugyan, de amire a 20-as úton hasítottunk fölfelé, addigra már ismét szépen sütött a nap. Az ebédet a két csapat ismét eltérő módon oldotta meg, mi a Fertő-tó északi csücskénél Neusiedlben haraptunk egy igazán ízletes pizzát. Innen pedig az autópálya csak egy köpés volt, rácsaptunk hát és hazatoltuk a bringát.

Odafelé is, meg visszafelé is új utakat fedeztünk fel, amik szerencsére beváltak és emelték a túra színvonalát. Ezekre még biztosan visszatérünk.

 

 

Dobos Zoltán

Vezető-Túravezető


 
Cikk kereső
kereső betöltése...

Termék kereső
kereső betöltése...



HIRDETÉS
 
 
 
 • Aprilia
 • BMW
 • Ducati
 • Gilera
 • Honda
 • Husqvarna
 • Hyosung
 • Kawasaki
 • Keeway
 • KTM
 • Kymco
 • Malaguti
 • Moto Guzzi
 • Peugeot
 • Piaggio
 • Qlink
 • Suzuki
 • Triumph
 • Vespa
 • Yamaha
Google Google FaceBook

Twitter Youtube

copyright © All Rights Reserved 2010 - 2018 Minden jog fenntartva!
Az oldalon található összes tartalom bármilyen másolása vagy felhasználása csak a szerző írásos engedélyével lehetséges.