Mintha egy kis huzat keverte volna össze a terveket Suzukiéknál a tervező asztalon. Félretolva a cirkálók építésénél megszokott sablonokat, design és teljesítmény tekintetében is, már-már a sportmotorokat is megszégyenítő tulajdonságokkal ruházta föl az M1800R típusú Intruderét. Impozáns megjelenése semmilyen rosszindulatú feltűnést nem keltene egy étterem előtt, az esküvői vacsorára érkezve.
Minden apró részletében elegáns, csöppet sem hivalkodó, mégis tekintélyt parancsol már felbukkanásának pillanatában alkotó elemeinek harmóniája, s elbűvöli az utca emberét nem kellemetlenül erős hangjával is. Ezernyolcszáz köbcentiméter két hengerben, 125 lóerő két keréken, 160 Newton-méter 350 kilóra! Klasszikusan ék alakot ölt elején a fordított teleszkóp. Ívelt küllői, fékje a csillogó tárcsával, a zömök színre fújt első sárvédője a krómbetétes fejidommal, az apró krómozott műszerfal, a kormány, a tükrök, mind-mind elegánsan sugallják, hogy a motorja képes 200 km/óra fölé is gyorsítani.
Ne feledjük el, nem erre való, de erre is képes. Elnyújtott, karcsúan ívelt testét a csillogó erőmű köré fonták, mindene barokkosan gömbölyded, így a 240-es hátsó gumi a fölötte ívelő apró sárvédővel befejezi a harmóniát, nem csak lezárja azt. A kényelmes, nagy fotelból bármikor biztonsággal elérhető minden kezelőszerv tempótól független pozícióban, és meg is tud állni. Mások, a tömegeloszlásra fogják az első kerék megcsúszását fékezéskor, bár a négydugattyús radiális fék 310 mm-es tárcsákkal valóban ujjpercfüggő. A blokkolási határ nekem nem okozott problémát. A hátsó fék, a hatalmas gumi tapadását kihasználva minden eddigit felülmúl. Pakolás szempontjából jól jönnek a hozzá kapható oldalszütyők és a tank táska, de az indulás előtt jól át kell gondolni a legszükségesebb dolgok listáját. (A söröket is az úti cél elérésekor ajánlott megvásárolni.) Meglepően szűkös a hely az utas számára is ezen a nagy gépen. A hátsó üléshez a lábtartót is igen magasra helyezték, az ülő pozíció így olyan, mint bármelyik sportmotoron, kapaszkodási lehetőség csak a vezető derekán adódik.
Az M1800R inkább egyszemélyes motor, melyen lehetőségünk van utast szállítani. A tervezők is így gondolhatták ezt, hiszen egy gyors csavarozással, színre fújt elem ívével titkolja a szemlélődők elől az ülőalkalmatosságot. Minden fokozat bármely fordulattartományából azonnal a rendelkezésünkre áll annyi nyomaték, hogy az már a hátsó kereket is kitörésre biztatja. Hosszú távon is nagyon kényelmes, könnyen kormányozható nagyobb sebességnél is, bár a tempósabb íveken korábban ér le a lábtartó (és a bakancs), mint amire számíthatunk. A menetszél jelentős részét széttolja előlünk a fejidom, a fordulatszámmérő is nagyot tör rajta, de az élményhez marad még elég. Az első telók finoman nyelnek el minden burkolatillesztést, a hátsók viszont a legkevésbé sem. Hangja kellő időben tájékoztatja az előttem haladókat érkezésemről, így nem nagyon van alkalmam a hirtelen manőverezgetésekre, még a városi forgalomban sem. Száz kilométerenkénti tankolás alapján, a fogyasztását terheléstől függően 5,2 és 9 liter között mértem, ami számomra elfogadható, hiszen ezernyolcas. Az országúton többnyire chopperesként feszítek, de valahányszor meglátom magam a városi kirakatok tükrében, mindig ingerenciám támad a tankra dőlni és húzni egy bő gázt. Nevében az R betűvel... és futurisztikus formáját tekintve tényszerűen ki merem jelenteni, ezzel az Intruderrel a sportosabb vezetési stílust kedvelő Rydereket célozta meg a Suzuki, és ők szeretni is fogják (NAGYON)!