– Jól érzem azt, hogy 2016 komoly mérföldkő az eddigi pályafutásában?
– Azt hiszem, ez még nem is fejezi ki azt, amit érzek. Nagyon örülök, hogy a sikeres tavalyi év után, amikor is megnyertem az Alpok Adria Bajnokság Supersport kategóriájának bajnoki címét és megszereztem életem első vb-pontját, idén sikerül a Supersport világbajnokság európai futamain rajthoz állnom, az úgynevezett Supersport Európa Kupán. Régi álmom, hogy világbajnokságon versenyezhessek, ami most végre megadatott, és a Paksi AMSE igazolt motorosaként a Schmidt Racing csapattal vágtunk neki a szezonnak, egy MV Agusta nyergében.
– A 2016-os aragoni premiereden egy darabig mintha küszködtél volna a motorral…
– Első európai állomás a spanyolországi Aragon volt, ami több szempontból is premiernek számított, ugyanis eddig még sosem mentem a spanyol pályán, ráadásul a motorommal is itt, a szabadedzéseken kellett összeszoknom, hiszen nem volt lehetőségem előtte tesztelni. Erre még az időmérő is ráment, de összességében végül jól sikerült teljesítenem, és a mezőny végéről a versenyen a 17. helyig sikerült előretörnöm, ami az Európa Kupa értékelésében a negyedik helyet jelentette.
– A motorversenyzés Mekkájának tartott Assenben már az időjárás is jelentősen hátráltatta a versenyzést. Miként lehet ilyen gyorsan alkalmazkodni ahhoz, hogy egyszer süt a nap, de hideg van, utána esik az eső, majd jön egy jéggel tarkított zivatar?
– Második európai állomás Assen volt, ami számomra az időjárási gondokon kívül ismét egy új pályát jelentett. Egy biztos, úgy éreztük magunkat, mintha három nap alatt három évszak vonult volna el a pálya felett. Pénteken vizes pályán tanultam meg az aszfaltcsíkot, szombaton szárazon futottuk az időmérőt, majd vasárnap szárazon indult a verseny, de a felénél jégeső miatt félbeszakították a futamot, majd esős futamként fejeztük be az újra indítás után. Úgy gondolom egész jól sikerült alkalmazkodnom a körülményekhez, és nagyon sokat tanult ebből a hétvégéből a csapat is.
– Ennek volt csak köszönhető, hogy megint elmaradt a pontszerzés?
– Kétségtelen tény, hogy ez is belejátszott, de ha őszinte akarok lenni, akkor a verseny szünetében a megváltozott körülmények között nem sikerült mindent pontosan átállítani a motoron, így az újra indított versenyen a 21. helyen sikerült célba érnem, ami az európai értékelésben az 5. helyre volt elég.
– De legalább végigment mindkét futamon, gyűjthette a kilométereket. Ráadásul a most következő hétvégén már a pályaismerettel nem kell bajlódnia…
– Így van, hiszen a következő versenyhétvégét Olaszországban, a legendás imolai pályán rendezik, ami végre valahára nem ismeretlen terep lesz a számomra. Három éve jártam már ott, akkor egész jól éreztem magam a motoron, az aszfalt vonalvezetése szimpatikus volt. Túl sokat nem tudtam akkor se menni rajta, tehát nincs a kisujjamban a pálya rajza, de talán nem akkora hátránnyal vágok neki a mezőnyhöz képest, mint az eddigi két futamon. Bízom benne, hogy a motor jól fog működni, és minden rendben lesz. Ha végre egyszer nem kell másra, csak a motorozásra figyelnem, akkor végre megszerezhetem idei első vb-pontjaimat.
Élete nagy álma valósul meg az idei szezonban Chrobák Jánosnak. A Schmidt Racing Team magyar versenyzője ugyanis eredményekben gazdag pályafutása során először teljesíthet egy teljes európai szezont a Supersport világbajnokságon. Az eddigi két futamon ugyan nem szerzett még pontot, ám ezúttal olyan pályán rendezik a következő viadalt, ahol már korábban is versenyzett, így nem kizárt, végre megtörik a jég, és odaér a legjobb tizenöt pilóta közé.
