A 2009-es modellév meghatározó év volt a FZ modellcsalád történetében. Megjelent egy első nagy motornak ideálisabb XJ6 és Diversion motor a hangvillások palletáján. Így nem volt kérdés az FZ családnak lépnie kell, hogy átadja helyét az új jövevényeknek. Nem is történt ez másként a 600-as XJ-k és 1000 FZ-1 közötti kategóriában lépett át az új FZ8 névre keresztelt modell.

Az FZ modellcsalád 2009-ig a belépő motorok kasztjába tartozott, míg 2009-ben XJ naked és XJ Diversion félidomos 72 lóerős motorok vették át az eddigi szerepüket. A kiszorult FZ-kről több pletyka is terjedt. Mindenki teljes megújulást várt a 600-as FZ-ktől, viszont arra nem sokan számítottak, hogy a hengerűrtartalomhoz is hozzányúlnak. Végül így lett! Nézzük mit eredményezett a változtatás!

A tankon találhaó 8-as árulkodik az új modellről

Az előd FZ-k legnagyobb hibája mindig is az volt, hogy az örökölt sportmotor blokkja -először a Thunder Cat, majd a YZF-R6 – került egy túra-sportmotor naked illetve félidomos gépbe. Mi lehet ezzel a baj?

Mivel a versenypályákra kihegyezett blokknál nem az a leglényegesebb szempont, hogy alul és középtartományban tündököljön, így a módosítások ellenére sem lett egy buldózer az FZ-kbe szerelt erőforrás. Mindezek mellett belépő nagy motornak talán túl nagy falat elsőre egy 100 lóerős gép. Ennek hatására újraindult a 1980-ban megjelenő Diversion modellcsalád élete, az FZ-k mellett modern kompakt kialakítással, gazdaságosabb acélvázzal és módosított erőforrással lépett lassanként az előd helyére.

Az első lámpa az XJ 6-ról származik	A hátsó traktus nagymértékben az FZ-1-re hasonlít

A hangvillások kivezetve a piacról FZ6-ot még nagyobb teret biztosítanak a XJ-knek a 600-as kategóriában, amit főként a kezdő nagy motorosoknak ajánlanak. Az új FZ8-at a XJ és FZ1 közötti szintre helyezték. Így aki még soknak érzi a 150 lóerős FZ1-et, viszont már kevés a 78 lovas Diversion az FZ8-cal megtalálja a számítását.

A lényeg

Legnagyobb és talán leglényegesebb módosítás az erőforrást érintette. Nagyobb lökettérfogatú aggregát hajtja az új modellt. Természetesen maradt a sornégyes elrendezés. Viszont 779 cm3-isre hízott az erőforrás. Kiindulásként a nagytestvér, FZ1 szívét ültették a műtőasztalra, hogy elvégezzék a szükséges beavatkozást. A motor karakterisztikáját új vezérlő elektronikával, két-két eltérő hosszúságú szívótorok hosszal változtatták. Könnyebb főtengelyt kapott. Az FZ-1 blokkjának furatát 9 mm-rel kisebbre 68 mm-re csökkentették, változatlan löketméret mellett. A könnyed 600-asok könnyedségét nyújtó gépezet csupán néhány lóerővel többet nyújt mint a korábbi FZ6, azonban a 106 lóerő és 82 Nm-es nyomaték. A FZ6 S2-es változathoz képest alacsonyabb fordulaton 12000 helyett már 10000-es fordulaton leadja maximális teljesítményét és a nyomaték maximum is 2000 percenkénti fordulat értékkel kevesebb 8000-es értéknél éri el. A műtét jól sikerült, a célként kitűzött FZ-1 blokknál könnyebb, lineárisabb erőforrás került az új masinába.

Használat közben mindez akként hat, hogy már 3500-as fordulatnál érezhető erőt mozgatunk a jobb csuklónkkal. Nincs semmi hirtelen reakció, még akkor sem, ha zárt gázállásból hirtelen gázadásra kerül sor. Meglepetés ekkor sem érhet bennünket. Nyugodt, kiszámítható gyorsulást kapunk, a végdobból áramló érces hang kísérete mellett. Akár 1000 percenkénti fordulatig is visszaengedhetjük a fordulatot, nem fog lefulladni és természetesen itt is nyugodtan reagál a gázkar mozgatására. Ha azonban igazi muscle bike-ra vágyunk akkor sem kell egy másik motorra átülnünk, 7000 felett megnyílik a torka az erőforrásnak és megmutatja tud ő kemény legény lenni, ha éppen azt akarjuk.

Kezelhetőség

Méretében FZ-1-el teljesen megegyező motor 3 kg-mal könnyebb. A váz nagytesó módosított változata, mely könnyű alumíniumból készült. Elől Öhlins telószárak színével eggyező narancsra eloxált 43 mm-es teleszkópokra támaszkodik az első kerék, mely sajnos nem állítható, a hátsó központi rugós tag is csak előfeszítésében változtatható. Annak ellenére, hogy nem tudjuk állítani futóművet, nem szenvedünk csorbát, gyárilag hangolt beállítás elég feszes ahhoz, hogy sportosabb közlekedésnél és megfelelő társ legyen a futómű. A könnyed kezelhetőséget több tulajdonsága is erősíti: A 815 mm-es ülésmagasságnem számít túl magasnak. A széles kormányt a rövid tank miatt elég közel helyezkedik el ahhoz, hogy ne kelljen előre dőlnünk, emellett a lábtartó is inkább túrás motorra jellemzően alacsonyra került. A kompakt kialakításának és központosított súlyelosztásnak hála a városi forgatagban is éppúgy megállja a helyét, mint a közeli hegyek-dobok szerpentinjein. Az FZ-1-en találhatónál 10 mm-rel kisebb átmérőjű féktárcsák és monoblock nyergek kerültek.

Sportos ülés, rövid tank és széles kormány jellemzi az FZ8-at	Az ötküllös alumínium felnikre nem állítható első teleszkópszárak támaszkodnak.

A 6 fokozatú váltó még bejáratós motornál kissé nyersen reagált a fokozatok közötti kapcsoláskor, de első olajcsere után általában ezek a problémák eltűnnek. A két különálló ülés inkább sportmotorokra jellemző megoldás, de vastag párnázása révén hosszabb út során sem panaszkodhatunk. Viszont utasunk már nem számolhat be kényeztető üléspozícióról és biztonságos kapaszkodóval ellátott helyről, sajnos alaptartozékként nem jár az utas kapaszkodó és az ülés is inkább a sport motorok hátsó ülését megszokott utasoknak kedvez.

Külső

Első ránézésre sokan rávágnák, hogy FZ-1-et látnak. Nagyban igaz is ha a hátsó traktusról beszélünk, az elején található lámpatest azonban XJ szerzemény. Kissé natúr külső jellemzi.

FZ-1-en található műszerfalon, csak a hátlap különbözik	A rövid végdob nekem kissé kilóg a jól megtervezett designból

Lemaradt a hűtőről a műanyag borítás és a végdob is teljesen meztelenül tárul a nagyközönség elé és az utas számára is csak külön rendelhető tartozékként kaphatunk kapaszkodót. Az FZ-8 agresszív külsejű, divatos street fighteres külsővel rendelkezik, egyetlen negatív pontja nálam a kipufogó dob, amit a szalonból kilépve azonnal lecserélném valami esztétikusabb darabra.

Összességében FZ8 kellemes perceket okozott számomra. Könnyed hétköznapi közlekedés mellett a közel nyolcszázas nyomatékos blokknak hála hosszabb utakon is megfelelő társunk lehet. Már csak az a kérdés, hogy sikerül-e a Yamahának megnyerni a vevőkért vívott csatát a kategóriában már évek óta sikereket halmozó Kawasaki Z750-nel, Triumph Street Triple,-vel vagy az olaszok nagy kedvencével Ducati Monster 696-tal. Azt azonban mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az új FZ tag nem egy első bringás kezdőmotor, a kezdőknek itt van a csupasz XJ vagy a félidomos Diversion modell.